|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ádámosy Margit-Klára 2001. március 27.Márc. 25-én, Torda kulturális napja keretében került sor a kisebbségek napja kulturális rendezvényre, a magyar és a roma kisebbség számára. A színházban az egybegyűlteket Ádámosy Klára RMDSZ-elnök és Szász Attila Hunor ifjúsági alelnök üdvözölte. A műsorban szerepelt az aranyosszéki Református Egyház Vegyeskórusa, a tordai óvodások és iskolások csoportja, a kolozsvári Kuckó együttes, a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes, az alsó- és felsőszentmihályi Vegyeskórus, majd a helyi Mihail Viteazul Kollégium magyar diákjai. /Szász Attila Hunor: Gazdag kulturális műsorral ünnepeltek Tordai magyarok napja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2003. április 1.Immár harmadik alkalommal szervezték meg március utolsó vasárnapján Tordán a helyi Kisebbségek Kulturális Napját, a Petőfi Társaság rendezésében. A Tordai Nemzeti Színház nagyterme megtelt. Ádámosy Klára, a Petőfi Társaság programfelelőse köszöntötte az egybegyűlteket, majd színpadra lépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör Szabó Zsombor vezénylésével, és népdalokkal, műdalokkal kedveskedett a jelenlevőknek. A továbbiakban Aranyospolyán amatőr színjátszó csoportja adta elő Arany János A bajusz című darabját, a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes tagjai pedig magyar táncot jártak. /Ladányi Emese-Kinga: Népdallal ünnepeltek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./2004. március 30.Márc. 28-án Tordán az Állami Színház zsúfolásig megtelt a magyar kulturális napon. A közel háromórás műsorban a város és a környék apraja-nagyja képviseltette magát. A szervező Petőfi Társaság és a helyi RMDSZ nevében Ádámosy Klára köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadást a tordai Ioan Opris Általános Iskola legkisebbjei nyitották meg, lakodalmas jelenettel, majd a Tordai Ifjak könnyűzenei együttes után a várfalvi Aranyosvidék táncegyüttes legkisebbjei népi gyermekjátékokat mutattak be. A várfalvi gyerekek adták a legsikerültebb műsorszámot, A dzsungel könyve című színdarabot. A tordai néptánccsoport is kitett magáért, meg a három kórus – a Tordai Magyar Dalkör, a Tordaszentmihályi Vegyeskórus, valamint az Aranyosgyéresi Vegyeskórus. /Ladányi Emese Kinga: Néptánctól a Dzsungel könyvéig. Vasárnap szervezték a magyar kisebbség kulturális napját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2006. július 6.Tudor Stefanie, Torda polgármesterének sürgős teendői miatt egyelőre meghatározatlan ideig elhalasztották a helybeli önálló magyar iskola ügyében mára tervezett látogatást a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen. A látogatásra azért lett volna szükség, hogy tisztázzák a tanfelügyelőség írásbeli válaszát arra a kérdésre, hogy szükséges-e a helyi tanács elvi beleegyezése az önálló magyar iskola ügyének előmozdításához. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: az önálló magyar iskola létrehozásához szükséges iratcsomót a jövő héten eljuttatják a tanfelügyelőségre. /Elmaradt a tordaiak tisztázó látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2006. november 18.A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2006. december 6.Tordára és Bánffyhunyadra is ellátogatott az a tanfelügyelőség által delegált szakbizottság, amelynek feladata a kezdeményezett magyar iskolák létrehozási feltételeinek megvizsgálása. A találkozást sikerként könyvelik el, közölte Ádámosy Klára tordai tanácsos, aki a helyi önkormányzatot képviselte a megbeszélése. Hasonlóképpen Bánffyhunyadon sem számítanak fennakadásra. /N.-H. D., F. I.: Valósággá válhat a tordai és bánffyhunyadi magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2007. január 12.A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség visszautasító válaszát követően, a tordai magyarságot képviselő iskolaalapító bizottság panaszlevelet fogalmazott meg, amelyet továbbított a tanfelügyelőségnek, a minisztériumnak, a Diszkriminációellenes Bizottságnak és a Nép Ügyvédjének. - A magyar oktatás a különböző iskolákban egyre alacsonyabb színvonalú, és a magyar osztályok a kis létszám miatt lassan megszűnnek – mondta Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök. Nem tartják valósnak a tanfelügyelőség által felsorakoztatott kifogásokat, és nem értik, hogy miért nem engedélyezik a magyar iskola működtetését. Ádámosy Klára hangsúlyozta, semmiképp nem adják fel, tovább harcolnak. Azt tervezik, hogy a panaszlevelüket eljuttatják az Európai Parlamentbe is. /D. I. : Tovább küzdenek az önálló magyar iskola létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2007. február 21.A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, majd a Tanügyminisztérium elutasította a tordai magyar közösség önálló magyar tannyelvű iskolára vonatkozó kérelmét, az érintetteket ez nem tántorította el célkitűzésüktől. Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök, városi tanácsos azt nyilatkozta: a nép ügyvédjéhez fordultak kérésükkel. Ezenkívül jövő hétre meghívják az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeit, mivel azt szeretnék: ügyüket az Európai Parlamentben is megvitassák. /N. -H. D. : További harc a magyar iskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2007. június 9.A tordai RMDSZ-ben a tisztújítási választás előtt szó esett a helyi magyar iskola mindeddig megoldatlan helyzetéről, az europarlamenti képviselők támogatását célzó aláírásgyűjtésről és a tordai magyar gyerekek és ifjak helyzetéről. Az új választmány úgy döntött, hogy továbbra is Ádámosy Klárát illeti meg az elnöki tisztség. Az ülésen jelezték, a tordai közösség évekkel ezelőtt évadonként négy-öt jó minőségű művet is megtekinthetett, jelenleg viszont egyetlen magyar színtársulat sem jön Tordára. Válaszként László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy kilátásban van egy táj-színház társulat megalakulása. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Megújult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2007. szeptember 8.Az idei tanévre már biztosan nem indulhat meg a tordai önálló magyar tannyelvű iskola. Ádámosy Klára RMDSZ-es tanácsos elmondta: az új főtanfelügyelő együttműködéséről biztosította a tordaiakat. Szeptember első hetére ígért egy megbeszélését, amelyről az érintettek egyelőre nem kaptak értesítést. A tanácsos elmondta: abban bíznak, hogy legkésőbb jövő szeptemberre rendeződik a helyzet, és működhet a magyar iskola. /Torda. Csak jövőtől működhet a magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2007. december 18.Több mint két éves elmérgesedett huzavona után, amely 2006 februárjában Kiss László unitárius pap hirtelen, korai halálát is okozta, december 17-én végre jóváhagyták a tordai önálló magyar tannyelvű iskola létesítését. „Köszönettel tartozunk Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárnak, Matekovits Mihály, a szaktárca Kisebbségi Főosztálya vezérigazgatójának és Máté András-Levente képviselőnek segítségükért. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tehát 2008 szeptemberében megnyithatja kapuit”, közölte Ádámosy Klára RMDSZ-es városi tanácsos. /N. -H. D. : Jövőre indulhat a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 19.Kolozs megyei RMDSZ-es tisztségviselők értékelték az évet Kisbácsban, a szövetség kampánykaravánjának körútján. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke sikeresnek tartja a 2007-es évet, mert a megyei tanácsosok jóvoltából sikerült több téren is támogatást biztosítani a közösség számára. A Szilágy megyével közös, összesen 90 millió euró értékű vízhálózat-korszerűsítési projektet az Európai Bizottság strukturális alapjaiból finanszírozzák. A Bánffy palota renoválása 10 millió euróba kerül, számítanak az unió pénzügyi segítségére. A Kolozs megyei sósfürdők korszerűsítése szintén európai pénzalapokat felhasználva valósulna meg. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő: nem mond le az önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítéséről. Máté András parlamenti képviselő: számára a legnagyobb eredmény a kétéves „küzdelem” után sikerre vitt tordai önálló magyar iskola ügye. Jövőre azt szeretné, ha megoldódna a bánffyhunyadi önálló magyar iskola helyzete is. Hegedűs Lajos alprefektus: az elmúlt évben legnagyobb szakmai teljesítményének tartja, hogy a Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító élén sikerült az intézmény működését ésszerűsíteni. Ádámosy Margit tordai RMDSZ-elnök: már a minisztérium is aláírta a tordai önálló magyar iskola engedélyezését. Sikerült megoldani a református egyház épületének visszaszolgáltatását. Deák Ferenc kisbácsi RMDSZ-elnök: egyik eredményük a Kisbácsi Hagyományőrző Tánccsoport részvétele a szórványkaravánban, amelynek során Erdély mintegy 35 településén léptek fel a táncosok. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök: az oktatás területén a legnagyobb sikernek a tordai iskola ügyét könyveli el. Elérték azt, hogy a központi, a megyei és a helyi kormányzásban való jelenlétüknek köszönhetően megyei szinten több mint 15-szörösére nőtt a települések költségvetése. A harmadik legnagyobb megvalósításuk a Paprika Rádió, amely közel hat hónap alatt Kolozsvár második leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává vált. A Közlap által sikerült rendszeres tájékoztatási csatornát kialakítanunk Kolozs megye magyarságával. Ez a kiadvány olyan tájékoztató szerepet vállalt fel, ami a napilapokból kimarad. Eljuttatják minden magyarlakta településre. /RMDSZ-es tisztségviselőink évértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2010. december 20.Összefogással zöldellhet Erdély„A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán. „A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán. A kilencedik alkalommal kiosztott díjjal azok előtt tiszteleg a szövetség, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése” érdekében. Idén 32 személyt, köztük politikusokat, önkormányzati tisztségviselőket, újságírókat és egyházi személyeket tüntettek ki. Markó Béla ünnepi beszédében hangsúlyozta, a kitüntetettek „mostoha körülmények között is képesek voltak küzdeni és munkálkodni a közösségükért, az erdélyi magyarságért”. Az ünnepélyes díjátadó után beszédet mondott az Ezüstfenyő díjas Böjte Csaba ferences szerzetes, aki élesen bírálta az erdélyi magyarságot megosztó politikai törekvéseket. „Az erdélyi magyarság jövője az integráláson, a párbeszéden és az összefogáson múlik. Mindig imádkozokm azért, hogy az erdélyi magyar politikában egység és békesség legyen” – mondta Böjte atya. Az Ezüstfenyő-díj idei kitüntetetteinak listája Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ-elnök, városi tanácsos, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Balázs-Bécsi Attila Kolozs megyei tanácsos, a szamosújvári Téka Alapítvány vezetője, Barabás Imre magyarkakucsi (Bihar megye) RMDSZ-elnök, Becze István, a Csík területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Benedekfi Dávid lupényi (Hunyad megye) RMDSZ-elnök, Béres Ildikó Ibolya máramarosszigeti iskolaigazgató, Máramaros megyei tanácsos, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Csík területi RMDSZ-elnök, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, Draveczky Károly Szatmár megyei tanácsos, Erdős Bálint nagyszintyei (Arad megye) polgármester, Fodor István bodoki (Kovászna megye) polgármester, Fodor József nagyváradi vikárius, Horváth Anna, a kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Illés Ildikó Maros megyei tanfelügyelő, RMDSZ-ügyvezető alelnök, Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész, Józsa Benjámin nagyszebeni nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanár, Katona Mihály korondi polgármester, RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Kis-Juhász Csaba szilágysámsoni polgármester, RMDSZ-elnök, Kiss Károly élesdi (Bihar megye) nyugalmazott agrármérnök, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi alpolgármester, Lieb József nagybányai esperes, Marina Ida-Magdolna szilágybagosi polgármester, Máthé István bethleni alpolgármester, Pásztor Gabriella államtanácsos, Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Suba Kálmán, a Nemzeti Állattenyésztési Ügynökség Maros megyei intézményének felügyelője, Terkál Ágnes, az RMDSZ-Közlöny szerkesztője, Tudor Veronka államtanácsos, Varga Attila esztelneki (Kovászna megye) RMDSZ-elnök. F. I. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 22.Megszavazták a Kolozs megyei kongresszusi küldötteketHarmincketten mennek februárban Nagyváradra Kis híján érvénytelennek nyilvánították a szavazást az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 21-i ülésén, mivel egy szavazaton múlt a voksolás érvényessége. Ötvenegy személy vett részt ugyanis azon a szavazáson, amelynek tétje az volt, hogy ki lesz az a tizenhat küldött, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán. Mint kiderült, az ötvenegy szavazatból egy érvénytelen volt. Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője elmondta: ha csak 49 érvényes szavazat lett volna, a szavazást meg kellett volna ismételni. Kolozs megyéből összesen 32 küldött vesz majd részt a kongresszuson. Ebből 16-an hivatalból lesznek jelen, további 16 személyt pedig tegnap választottak ki egy 25-ös listából. A jelenleg 102 tagból álló testületből 62-en jelentek meg, ám az elnökségi tagok – az alapszabályzat értelmében – nem szavazhattak. A Pro Iuventute Alapítvány székházában gyűlt össze tegnap a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) azért, hogy megválassza azt a 16 személyt, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusán, amelyre február végén kerül sor Nagyváradon. Mivel az elnökségi tagok nem szavazhattak, a három tagból álló szavazatszámláló bizottság – Csoma Botond, ifj. Deák Ferenc és Makkai Zsolt – 51 szavazójegyzéket „fésült át”, ebből egy érvénytelennek bizonyult. Máté András Levente MKT-elnök elmondta, hogy a kongresszuson Kolozs megyéből összesen 32-en vesznek részt. Ebből 16-an korporatív tagok, akiket hivatalból jelöltek küldöttnek. Közéjük tartoznak, többek között, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai: Boros János, Csoma Botond, Fekete Emőke, Kerekes Sándor, Pálffy Mózes Zoltán, László Attila, Máté András Levente, Mátis Jenő, Póka András György, Szedilek Lenke és Kötő József. Az ifjúsági szervezetek ifj. Deák Ferencet, a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Pétert és Czika Tihamért, a Szociáldemokrata Platform pedig Kira Miklóst jelölte. Korporatív tagnak minősül Török Bálint, Szamosújvár alpolgármestere is. A tegnap kiválasztott 16 személyre egy 25 nevet tartalmazó jegyzékből voksoltak a küldöttek: Vákár István (48 szavazat), Góger Ferenc (46 szavazat), Deák Ferenc (44 szavazat), Ádámosy Klára (43 szavazat), Horváth Anna (42 szavazat), Zeng János (41 szavazat), Somogyi Gyula (38 szavazat), Lőrinczi Zoltán (38 szavazat), Makkai László (37 szavazat), Balázs-Bécsi Attila (36 szavazat), Duy Erika (36 szavazat), Pálfi Károly (36 szavazat), Péntek László (36 szavazat), Péter Tünde (36 szavazat), Molnos Lajos (35 szavazat) és Okos-Rigó Dénes (35 szavazat). Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a képviselője, a szavazás lebonyolítása, illetve az eredmény kihirdetése után elmondta: a választás érvényes és eredményes volt, óvást az elkövetkező 24 órában lehet leadni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, ha eggyel kevesebb lett volna az érvényes szavazatok száma, azaz nem 50, hanem 49, úgy a szavazást meg kellett volna ismételni. A szavazást megelőző elnökségi beszámolójában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vidéki közösségekben minél hamarabb tartsák meg a falugyűléseket, ahol szervezési, önkormányzati kérdésekről, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról értekezhetnek. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta: a falugyűléseken ki kell emelni az iskola és a közösség együttműködésének fontosságát. Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök szintén a vidéki ülések ütemtervéről szólt néhány szót. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2013. október 11.Alternatív utcanevek: Besztercén normalitás, Kolozsváron álomNyugat-európai példára alternatív utcanévtáblák jelentek meg Erdély több településének történelmi belvárosában. Ezek az utca hivatalos nevét jelző táblák alatt vagy fölött találhatók, és annak hajdani nevéről tanúskodnak. A több nemzet által lakott nyugat-európai városokban bevett szokás, hogy ugyanazon utcának két megnevezése van: az állam nyelvén íródott hivatalos és a kisebbségek által használt hagyományos. Szászsebesen a mai Lucian Blaga utca a németek számára – immár a névjelzőtáblán is – Innere Siculorumgasse, míg Besztercén a Nicolae Titulescu utcát hívják a táblán is Ungargassenak, azaz Magyar utcának. Tordán a régi magyar utcanevek is megjelentek a belvárosban. Példát mutató szász városok A Fehér megyei Szászsebes volt az első erdélyi település, ahol a belvárosi utcák falára felkerültek a történelmi nevek. Az Innere Siculorumgasse sárga alapon fekete színű felirat a hivatalos B-dul Lucian Blaga alá került, és egyáltalán nem zavarja a Sebes melletti Lámkeréken született költőről elnevezett kulturális alapítvány elnökét. Pedig az egykori szász, jelenlegi román többségű városból már a 12. század közepén Sepsiszékre költöztek a sebesi székelyek. Mi több, Liviu Mugurel Sârbu alapítványi elnök maga kezdeményezte az alternatív táblák kihelyezését – első polgármesteri mandátuma alatt. „Idestova tizenhárom éve ott állnak a táblák, és senkit nem zavartak. Annak idején én döntöttem a kifüggesztésükről, elvégre, ha multikulturális településnek tartjuk Szászsebest, akkor nem illik szőnyeg alá söpörni a történelmet” – hangsúlyozta lapunknak a volt elöljáró. Sârbu szerint, ha Erdély lakossága valamire is büszke lehet, az a nemzeti, vallási és kulturális sokszínűsége. A Német Demokrata Fórum helyi elnöke, Alfred Dahinten evangélikus lelkész is dicsérő szavakkal illeti a politikából kiszállt ex-polgármestert, annak európai gondolkodásmódját. Ahogy a sebesieket nem zavarja, úgy a beszterceiek sem tiltakoztak a Nicolae Titulescu román politikus és diplomata nevét viselő utcanévtábla alatt nemrég megjelent Ungargasse felirat ellen. Ahogy az a turisztikai ismertető tábla sem zavarta őket, amely a Magyar utca – Strada Ungurească múltját mutatja be. Besztercén azt sem rejtik véka alá, hogy a valamikori Marktplatz nevű piactér, a mai Piaţa Centrală 1940-ben a Horthy Miklós nevét kapta, hatalomváltást követően Sztálinról nevezték el, és 1962-ben vette fel jelenlegi nevét. Ökuménia után többnyelvűség Tordán Tordán – ahol egy évtizeddel korábban a helyi magyarságnak ádáz harcot kellett vívnia az önálló iskola létrehozásáért – a jelenlegi városvezetés nem riadt vissza a magyarul is kiírt történelmi utcanevek használatától. Az RMDSZ kérésére Tudor Ştefănie polgármester több mint egy éve kihelyeztette a hivatalos feliratok fölé a háromnyelvű – román, magyar és angol – alternatív táblákat. Így a helyi románság is megtudhatja, hogy a jelenlegi 1918. december 1. teret, valamikor Szénapiacnak hívták, a Mircea cel Bătrân utca egykoron Kastély utca volt, az Anderi Şaguna nevét viselő utcát pedig a magyar világban még Testhordó sikátorként emlegették. „Amikor Torda megnyert egy uniós pályázatot a történelmi városközpont helyreállítására, kihasználtuk a lehetőséget és felkértük a polgármestert: ha már a régi utcaneveket nem adhatja vissza, legalább tájékoztató jelleggel írja ki azokat a jelenlegi alá. Fogékonynak bizonyult, és a városnapokra meg is jelentek az új táblák” – idézte fel az alternatív táblák születésének történetét Ádámosy Margit Klára, az RMDSZ helyi elnöke és önkormányzati képviselője. Ugyanakkor kerültek ki a szintén háromnyelvű tájékoztatók a műemlék épületekre is. Mindezt Ştefănie a lehető legtermészetesebbnek tartja. „Nem látok ebben semmi rosszat, sőt jogosnak tartom a magyar közösség igényét” – fejtette ki a Krónikának a polgármester, mintegy követve a város szellemiségét, hiszen 1568-ban, Európában először a tordai templomban hirdették ki a vallásszabadságot. A döntés meghozatalakor Tudor Ştefănie azt is szem előtt tartotta, hogy a városba látogató külföldi vendégek többsége Magyarországról érkezik. A Szatmár megyei Halmiban fél évtizede ugyanazon tábláról olvasható le a mai hivatalos román megnevezés és az egykori magyar hagyományos név. Míg a határ menti községben a románok számára az egyik utcát Nicolae Titulescunak hívják, a magyarok ma is Nevetlenként emlegetik. A múlt rendszerben átkeresztelt Fő utca a tábla alsó részében továbbra is régi nevét viseli, míg fölötte a Strada Eliberării megnevezés olvasható. Kolozsvári remény, vásárhelyi ábránd Bár előszeretettel hívják magukat a multikulturalizmus fellegvárának, Erdély két legnagyobb magyar közösségű városában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron még csak álom az alternatív táblák kifüggesztése. Mindkét településen mindössze a magyar közösség álma. Míg a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere reális esélyt lát az elképzelés valóra válására, Dorin Florea helyettese nagyon jól tudja, hogy mindaddig, amíg az utcanévtáblák szintjén a vásárhelyi elöljáró a valós kétnyelvűség kerékkötője, illúzió a történelmi nevek kiírása. „Elképzeléseink vannak, de a polgármesternél még azt sem sikerült elérni, hogy a jelenlegi nevek esetében alkalmazza a valós kétnyelvűséget” – fejtette ki lapunknak Florea helyettese, Peti András. Mint ismeretes, a vásárhelyi polgármester számára a kétnyelvűség mindössze az utca vagy tér szónak a román megnevezéshez való biggyesztésében merül ki. Így Marosvásárhely főterét – az úgymond kétnyelvű tábla szerint – Piaţa Trandafirilor térnek hívják. Ennél idegenebbül már csak a Paul Chinezu, Ecaterina Varga vagy Gheorghe Doja utca neve hangzik a magyarok számára. Tavaly az Erdélyi Magyar Néppártnak volt egy-két próbálkozása az alternatív táblák felszerelésére, azonban azokat vagy tizenöt perc alatt leszerelte (a Kossuth utca sarkáról) a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség, vagy fenyegető módszerekkel a szervezet vezetőit kényszerítette az eltávolításra (a Klastrom utcai EMNP-székházról). „Azzal érveltek, hogy a Kossuth nevet nem szabad használni, így meg is büntettek. Felkértük a magyar-román történész bizottságot, hogy egyszersmind tisztázza a magyar nemzeti hős szerepét. Nem lehet, hogy Amerikában utcák, terek, sőt települések viselik a nevét, nálunk meg egyesek háborús bűnösnek kiáltják ki” – mondta Jakab István, a néppárt vásárhelyi vezetője. Kolozsvár jelenlegi elöljárója, Emil Boc több gesztust is tett a magyarság irányába, hogy feledtesse a magyarellenes Funar-korszakot, azonban a kétnyelvű feliratozással még adós maradt. Horváth Anna alpolgármester viszont úgy véli, felettese nem zárkózik el a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől, az RMDSZ azonban még nem vetette fel az ötletet demokrata-liberális partnerének. „Előbb fel kell vennünk a kapcsolatot a tordai kollegákkal, össze kell állítanunk egy dokumentációt, csak azután tálaljuk kérésünket koalíciós partnereinknek” – vázolta a lépéseket az alpolgármester. Horváth szerint, ha a következő időszakban a település magyar neve kikerül Kolozsvár bejárataihoz, majd a belvárosi műemlék épületekre helyezendő ismertetőtáblákon magyarul is olvasható lesz az ingatlan leírása, akkor egy következő lépésben az alternatív utcanévtáblák kifüggesztését is kérhetik. Kegyetlen öngól Váradon Míg a közép-erdélyi nagyvárosokban körvonalazódik az elképzelés a hagyományos utcanevek használatáról, Nagyváradon az RMDSZ és ellenzéke azon háborúzik, hogy milyen elnevezéseket használjon. Míg az Erdélyi Magyar Ifjak és a néppárt is az alternatív táblák kihelyezését szorgalmazta, a szövetség politikusai a jelenlegi utcanevek lefordításában látják a jövőt. Az elmúlt években lapunk többször is cikkezett arról a hiteles fordító által készített lajstromról, melyet az RMDSZ rendelt meg. A szakember olyan muris neveket javasolt, mint például Piros-tó utca a Lacul Roşunak, azaz Gyilkostónak, Szenátus a Sanatoriuluinak, Szalázs a Sălajului vagy Galaction Gála a Gala Galaction román íróról elnevezett utcának. A nyilvánosságra hozott helytelen, nevetséges fordításokkal az RMDSZ nem csak magát, de az ügyet is nevetségessé tette. „Mi még mindig a történelmi utcanevek kiírását szorgalmazzuk, csak több ilyen esetben is tisztázni kellene, hogy mit tekintünk annak. Például a Ritók Zsigmondot vagy a Koronát? Az Állomás utcát vagy a Főutat, netán Horthy Miklós utcát?” – fejtegette lapunknak Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke. Szerinte mielőbb létre kellene hozni egy helytörténészekből álló bizottságot a vitás kérdések tisztázására. Csakhogy a néppárti politikus szerint mindaddig nem hívható életre a testület, amíg az RMDSZ tiltja az általa befolyásolható szakembereknek, hogy részt vállaljanak az EMNP kezdeményezésében. „Nem lenne szabad ebből hiúsági kérdést csinálni; közösen kellene a polgármester asztalára tennünk egy hiteles listát” – vélekedett Csomortányi. Váradon az utóbbi időben több ház falára is kikerült az ellenzékiek által javasolt alternatív név, de azokat Ilie Bolojan polgármester utasítására az önkormányzat munkásai eltávolították. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
